Bár még a 2021-es év fele sem telt el, számomra már teljesen egyértelmű, hogy Udvaros Dorottya színművésznő Magyarországon az év zöld személyisége, sőt kicsit talán az év - kevés - civil példaképeinek egyike is.
Udvaros Dorottya művésznő két ügyben is olyasmit tett, amit mások nem tettek, nem tesznek, pedig nagyon sokaknak tenniük kellene - és tehetnének.
Mindenekelőtt - művészi és erkölcsi nagyságról, jó ízlésről és intellektuális eleganciáról tanúbizonyságot téve - a magyar művésztársadalom 99,9 százalékával ellentétben nem dörgölőzik a kormányhoz, ellenzékhez, hatalomhoz, nagyvállalatokhoz, multicégekhez egy kis jelenlegi, vagy jövőbeli apanázs, reklám, társadalmi előny érdekében.
És emiatt nemcsak a művészvilág kormányhoz dörgölőző négyötöde felett áll magasan erkölcsileg, de az ellenzékhez, a vélt leendő hatalomhoz dörgölőzök egyötödéhez képest is óriási erkölcsi, morális erőről tesz tanúbizonyságot.
Bár egy hölgy korát nem illik firtatni, annyit azért fontosnak tartok megjegyezni, hogy Udvaros Dorottya, közel a hetvenhez, kortársai mezőnyében is kimagasló: nem lett szánalmas bohóc, szenilis magamutogató, kormányzati vagy ellenzéki udvari bohóc. Nem célozgat interjúkban arra, hogy milyen díjakat szeretne még, mekkora művész volt ő már akkor, amikor más még nem. Nem küzd azért, hogy különböző kormányzati vagy ellenzéki gittegyletek fizetett tagja legyen.
Udvaros Dorottya mással tölti az idejét.
Udvaros Dorottya a Greenpeace aktivistája, és fecskéket ment a Fertő-tónál. Közel a hetvenhez személyesen, saját kezűleg szedte le azt a rácsozatot a fertő-tavi cölöpházakról, amiket azért tettek oda Mészáros Lőrinc építőipari vállalkozónak csúfolt pribékjei, hogy megakadályozzák a védett madarak fészekrakását.
Udvaros Dorottya így nyilatkozott erről:
„A helyiek szerint több ezer fecskefészek volt itt az elmúlt években, ezek zömét a többi cölöpház lebontásával már elpuszították. Ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy legalább a megmaradt fészkelőhelyeket megmentsük az itt élő fecskék számára. Nem vehetjük el az otthonukat, amiért több mint 8000 kilométert röpültek haza.”
A művésznő fecskementő akciójában társa szintén nem akárki: Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője, Orbánék kétharmada előtt a Természetvédelmi Hivatal egyik nemzetközi szaktekintélynek számító vezetője volt. Őt - személyesen Semjén Zsolt utasítására - szabályosan "kinyírták" az államigazgatásból, hogy személyében az egyik utolsó akadály is elháruljon a mára megvalósult terv előtt: Magyarország legyen a perverz, alkoholista, kisebbségi komplexusos vadászbűnözők nemzetközi találkozóhelye, és - majdani pokolra szállásuk előtt - földi paradicsomuk.
Ma már tudjuk: Udvaros Dorottya és Rodics Katalin fertő-tavi mentőakciója hiábavaló volt. A cölöpházakat Mészárosék elpusztították, mindazzal a harmóniával együtt, amit ezek a természetközeli vízi építmények ember és állat békés egymás mellett élésében jelentettek.
A két hölgy akciója még sem volt hiábavaló: bebizonyosodott ugyanis, hogy a NER, ha üzleti érdekei úgy kívánják, bármikor, bárhol, bárhányszor képes a saját maga által sulykolt értékeken is gátlástalanul és brutálisan átgázolni.
Fecskevédelem? Ez a NER politikai tagozatának, a Fidesznek a témája. Az "állatbarát Fidesz", amely megvédi a magyar vidék szimbólumát, a fészkelő fecskéket - hazudja mint a vízfolyás Nagy István agrárminiszter és az "állatvédelem" kódjelű kommunikációs topikkal felvértezett beszélő pártfejek sokasága.
Közben a NER gazdasági tagozata könyörületességet, irgalmat, szánalmat nem ismerve, rácsokkal akadályozza meg a fecskék fészekrakását. Udvaros Dorottya - és Rodics Katalin - bátor akciója erre mutatott rá: ezeknek semmi sem szent.
Ezeknek egyetlen istenük a gyors, gátlástalan profit.
Szégyenszemre két hölgynek kellett - oly sok minden más mellett bátor férfiasságból is - példát mutatni: meg persze azt is bemutatni, hogy mindeközben a korrumpált, dilettáns és beszari ellenzék miként asszisztál némát ahhoz a gyalázathoz, amit a NER a fecskékkel - is - művel.
Udvaros Dorottya művésznőnek, több tucat emlékezetes film, és sok száz nagyszerű színházi szerepe mellett, azt gondolom, ez a mostani Greenpeace-es fecskementő akciója is emlékezetes alakítása marad. Egy nagy művész nagyszerű tette. Amely szinte példa nélkül áll a korrumpált, beszari, pénzéhes és pozíció hajhász hazai művészvilágban.
Példa, amit ha sokan követnének, művészek és átlagemberek, még ma is fecskefészekkel lennének tele - és még ma is állnának - a fertő-tavi cölöpházak.
Ahol ember és természet még egymást tiszteletben tartva tudott létezni.